A Diverfarming projekt legújabb tanulmánya szerint az évelő növények bevezetése a mediterrán száraz területek mandulaültetvényeinek sorközeibe csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és növeli a talaj szénmegkötését.
A mezőgazdaság a földművelés intenzifikálása és a ráfordítások nagymértékű felhasználása miatt az üvegházhatású gázok kibocsátásának forrásává vált, ugyanakkor nagy potenciállal rendelkezik, hogy szén-elnyelő legyen. Valójában a mezőgazdasági talajok egyedülálló lehetőséget kínálnak a szén-dioxid megkötésére és a kibocsátások kompenzálására, ha megfelelően kezelik őket.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő és a föld termőképességét fenntartó (sőt növelő) gazdálkodást keresve a Diverfarming projekt két évelő növény (a kakukkfű és a kapribogyó) meghonosítására összpontosított egy murciai száraz gazdálkodású mandulaültetvény sorközeiben, csökkentett talajforgatással.
Az Universidad Politécnica de Cartagena (UPCT) és a CEBAS– CSIC kutatóközpont munkatársaiból álló csapat értékelte az ilyen köztes vetés rövid távú hatását a talajforgatásos monokultúrához képest a talaj CO2-kibocsátása és szerves széntartalma tekintetében. Két éven keresztül mérték a szén-dioxid és a nitrogén-oxid kibocsátást. A nem forgatott talajú köztes vetésben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás a monokultúrához képest (sőt, kimutatták, hogy a kibocsátás csúcsai a meleg napokon végzett talajművelés után jelentkeztek, ezért forró napokon különösen ajánlatos a talajművelés elkerülése).
A kakukkfű köztes vetés rendszere volt az, amely a mandulatermés mellett a nagy kakukkfűhozam miatt a talaj összes szerves széntartalmát a leginkább növelte. A kapribogyó esetében további két évre lenne szükség a talaj összes szerves széntartalmának ellenőrzéséhez.
Tekintettel arra, hogy ezek a főnövények sorai közé vetett növények utólagosan is kereskedelmi forgalomba hozhatók, az ilyen köztes vetésű rendszerek kiválasztásakor a gazdasági termelékenység növekedése is fontos tényező. Valójában a kakukkfű esetében akár hét liter illóolaj is nyerhető hektáronként, anélkül, hogy a mandulatermelésre negatív hatást gyakorolna.
A talajhoz és az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó növények kombinációja a főnövény sorközeibe ültetve, valamint a fenntartható gazdálkodási stratégiák alkalmazása hatékony módszer, amellyel rövid távon növelhető a talaj szervesanyag-tartalma, úgy hogy elkerülhető a talajveszteség és csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezek a technikák összhangban lennének az európai zöld megállapodás stratégiájával és az európai éghajlat-szabályozással, amely a mezőgazdasági tevékenység éghajlatsemlegességét tűzi ki célként 2050-re.
A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” felhíváson belül, a 728003 számú megállapodás alapján. A projekt résztvevői: a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc) egyetemek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóközpontok, az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco és a Barilla (Olaszország), a LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), az Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), a Weingut Dr. Frey (Németország), a Nedel-Market Kft. és a Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország) vállalkozások.
V. Sánchez-Navarro, V. Shahrokh, S. Martínez-Martínez, J. A. Acosta, M. Almagro, M. Martínez-Mena, C. Boix-Fayos, E. Díaz-Pereira, & R. Zornoza. (0000). Perennial alley cropping contributes to decrease soil CO2 and N2O emissions and increase soil carbon sequestration in a Mediterranean almond orchard. Science of the total environment, 845, 157225. doi: 10.1016/j.scitotenv.2022.157225
További tájékoztatás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. // + 34 957 21 22 45
